A felületfűtést padlófűtéssel, mennyezetfűtéssel vagy falfűtéssel alakíthatjuk ki.
A padlófűtés – bár egyes országokban hűtenek is vele – Magyarországon csak fűtésre terjedt el. A betonba ágyazott csőkígyós rendszernek komoly hőtehetetlensége van, hiszen egy nagy tömeget kell felfűtenie. Emiatt a szabályozása is nehézkes, így önmagában ritkán alkalmazzák, legtöbbször radiátoros körök kiegészítő fűtéseként telepítik. A manapság épülő házak azonban – köszönhetően az egyre szigorodó szabályozásnak – olyan jó hőtechnikai paraméterekkel rendelkeznek, hogy a padlófűtés akár önmagában is elég lehet a fűtési hőigény kielégítésére.
A mennyezeti hőleadással való hűtés és fűtés adja a legjobb komfortérzetet. A száraz szerelési mód (gipszkarton álmennyezet) miatt a hőnek csak egy kb. 1 cm-es kartonrétegen kell áthatolnia, így jobb a hőleadás, és gyorsabban reagál, jobban szabályozható. Ennél a hőleadásnál tud érvényesülni a helyiségenkénti szabályozás, így tudunk a helyiségek eltérő hőigényére reagálni és ezzel a maximális energiamegtakarítást elérni. A hőszivattyús készülék fűtési üzemmódról hűtési üzemmódba kapcsolható a termosztát használatával, ezt nevezzük reverzibilis üzemmódnak. Így tud a hőleadó felület fűteni és hűteni is.